Időutazás a történelmi Fraknói várban

Fraknó nevének jelentése félelmet keltő erődítmény, aminek köze lehet ahhoz is, hogy a vár bevételével már a törökök sem próbálkoztak komolyabban. 1605-ben Bocskay István, majd 1622-ben Bethlen Gábor seregeinek sem sikerült a várat elfoglalni, emellett az osztrák csapatok is megkímélték, aminek köszönhetően az őrzött kincsek évszázadokon keresztül fennmaradtak. A középkori várat a  14. század elején a nagymartoni grófok építettek a település fölötti kb. 500 méteres dolomiti sziklára, akik aztán új lakhelyük után Fraknó urainak is nevezték magukat. Később azonban a pazarló életmódjuk miatt kénytelenek voltak elzálogosítani a birtokaikat, köztük a várat is. A zálogjog először Albert osztrák herceget illette, aki tovább adta a bátyjának, a leendő III. Frigyes császárnak. Hunyadi Mátyás 1488-ban visszaszerezte a várat, de 3 év múlva a Pozsonyi béke ismét Ausztriához csatolta. Ezt követően 135 évig osztrák uralom volt a várban. A várat várárok veszi körül, fölötte a széles híd vezet a várba. A kapu feletti középső falfülkében Madonna, a két oldalán pedig Szent István és Szent Imre, valamint Szent László és Szent Vencel szobrai láthatóak.

A 17. századi magyar nemesi székhelyeket a külső és belső barokk pompa jellemezte, aminek a Fraknó vára az egyedüli teljes egészében megmaradt példája. A belső udvar közepén a hercegi rangot szerző író, költő és zeneszerző Esterházy Pál lovas szobra áll. Az egy kismartoni mester által készített 1691-ben felállított barokk műalkotást még életében, ereje teljében rendelte meg maga a herceg. Igen ám de akkoriban ilyen szobrot emelni csak a királyi család tagjairól lehetett. Ezért a belső udvaron állíttatták fel ezt a lovas szobrot, hogy ne láthassa mindenki. 
A belső udvar barokk díszteremként funkcionált, így ez volt a vár központja, kialakítását és tartalmát tekintve ez az épület fő látványossága. A secco-technikával készült színpompás barokk falfestmények, oszlop- és párkány ábrázolásaikkal, illetve a 130 császári portréval a domború faldíszeket helyettesítik, mérete közel 1000 négyzetméter. 

Esterházy Miklós és Pál nádori pozíciója megkövetelte, hogy állandó 300 fős hadsereget tartsanak fönt muskétások formájában, akik 1640-től kezdve Fraknón állomásoztak. Így az Esterházy család mindig kivette részét nem csak a család, hanem az ország területeinek védelmezéséből is.
Az évszázadok hosszú harcainak köszönhető a fegyvertechnika fejlődése is és ezt a fejlődést mi is nyomon követhetjük a gyűjteménynek köszönhetően megismerkedhetünk az elöltöltős kanócos, keréklakatos és kovaköves puskákkal vagy különböző harci gépek, mint például a rakétavető elődjeinek rajzaival is. Kevesebb mint 100 év alatt tökéletesítették például a rendkívül alattomos hatású kézi üveggránát technikáját. A gránátokhoz pontos feljegyzéseket is megőriztek, melyek megemlítik például, hogy nem csak az volt veszélynek kitéve, akire dobták a gránátot, hanem maga a gránátvető is életveszélynek volt kitéve, ugyanis akkoriban még kiszámíthatatlan volt a gránátok hatótávolsága. A gyűjtemény vitathatatlanul legérdekesebb és egyben legbecsesebb tárgya a magyar koronázási zászló. A lenyűgöző méretű koronázási zászló a magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt koronázási országzászlója. Az egyik vitrinbe a légpuska őseit is megnézhetjük, amikor megtalálták fogalmuk sem volt róla, hogy mi is ez.

Az Esterházy-ősgaléria Közép-Európa legnagyobb barokk családi galériája. A festmények az akkoriban feltörekvő hercegi dinasztia társadalomban elfoglalt helyét és rangját voltak hivatottak ábrázolni. Különleges darab Vlad Tepes, azaz Drakula gróf egész alakos portréja, ami a világon az egyetlen épen marad festmény róla.
Fraknó várában rendezett kiállítás fénypontja az egyedülálló ezüstbútorokat bemutató helyiség. A David I. Schwestermüller által készített művészi ezüstasztallal és más ezüstből készült berendezési tárggyal Fraknó várában maradt ránk Európa egyik legnagyobb és legrégebbi ezüstbútor gyűjteménye. Sajnos csakúgy, ahogy Versailles ezüstbútorait, úgy a többi európai udvar darabjait is nagyrészt beolvasztották, de itt rejtve marad ez a csodálatos gyűjtemény.

A várvezetés végén még belenézhetünk a vár udvarán álló 142 méter mély kútba is, sőt saját magunk számolhatjuk ki a mélységét egy stopperóra és egy darab kő segítségével. A várban három különböző kiállítás tekinthető meg: a vár termei a fegyvergyűjteménnyel, valamint a kincstár idegenvezetéssel, az Esterházy ősgaléria pedig vezetés nélkül látogatható.

Forrás és képek: esterhazy.at és a kirandulo.cafeblog.hu